Hálóing

Úgy viseled
akár a nyár
a hosszú nappalt.
Amikor kikelsz az ágyból,
hiába rejti el bokáig
törékeny testedet,
a narancs színű
világosság
dúdolva bújik át finom
szövésén, hogy
a kíváncsi szemnek
 megmutassa
szép szeszélyed
vonalait.

Blúz

Feszes,
áttetsző,
könnyű anyaga,
ha egy tömött buszban,
a testek sűrűjében,
viselőjét hozzád szorítja,
s érintése egy érett nőt jelez,
lehetetlen lesz
a közömböst játszanod,
s leküzdened,
hirtelen feltámadó
tüzedet.



Férfi ing

Furcsa pózban békén
hever a széken,
de fennhangon szaval
egy fess alakon.
Kihajtott gallér,
mint állandó mosoly
hódít.
Rövid vagy hosszú ujj
évszakhoz varrva vár.
Tarka mintája
külön jelentést ad viselője
minden mozdulatának.
Élni kezd,
ha egy illanó karcsú
árnynak éppen
 csókot int,
vagy ütésre lendíti
a tétlen karokat
egy büszke indulat.



Melltartó

Férfiak
kíváncsi tekintete
elől rejti el ez a
barbár börtönőr,
ez az utált ruhadarab
mindazt,
ami alatta szabadon
élni akar, moccan, lüktet,
az ízes
almák, körték
ikercsodáit.



Farmer nadrág

Hétköznapi komisz vászna,
kék színe, szűk formája
takarhat férfit és nőt,
hogy valójában ki hordja,
kitüntetett helyen mutatja
viselője vak tömegének
domborulata,
vagy a szárak találkozásánál,
a feszes szabás okozta
függőleges vonal,
s a bemélyedésében felsejlő,
az idő kezdetéig
visszamutató rejtelem.



Szoknya

Hölgyek elomló,
bájos, drága vonalát
deréktól lefelé öltözteti,
lépteiket lopva mutatja,
van amelyiken könnyedén átoson
a mozdulat, egy másik csitítja,
tipegővé teszi, vagy elássa a dicső lábakat.



Öv

Derékra bőr tekereg,
fityeg rajta colt,
övbe szúrt tőr
ölésre kézhez áll ki
belőle,
díszes kard
rang szerint simul róla
lábhoz,
vállon át fut
hozzá az antant szíj,
megannyi harcias kellék;
máskor vásott kölykök
hátán táncol,
nagy hason tart nadrágot,
kivirul  egy hölgy karcsú
derekán,
de minden csatja gyorsan
lecsattan,
ha már nagyon útban van.


Kabát

Zord bágyadásba
zuhant időben védi a test melegét,
míg csodás tüzét nem ontja megint
a vetkőztető Nap,
most fagyba zárva csak a
bolond remény élteti,
hogy felesleges ruhadarabként
lóg majd ismét egy szekrény mélyén.
Ha nem tudnám a nehéz teher
alatt száz meztelen alakban
Te vagy, akkor nem kérném,
dobd le azt a vastag rongyot magadról,
s hidd el szenvedélyem
majd felmelegít egészen.



Kesztyű

Bőr a bőrön,
ujjak az ujjakban.
A tél vad harapásától
védi kezed,
s vigyáz rád,
mert távol tartja tőled
a kuncogó,
láthatatlan, gonosz
ármádiát.
A  látás
természetes útját
gátoló sorsodat
enyhíti a simítás
kerülőútja,
mikor világot nyit
a sötétben, de ha
a burkolatot kezeden
viseled vak leszel
kétszeresen,
hiszen rejtve tartja
zengő tapintó szervedet.
Meggátolja,
hogy  ujjbegyed kusza
vonalait ott hagyd,
ahol nem szeretnéd,
mert lenyomata jól tudod
egyedül rád vall,
és bizony árulód lesz,
ha lopni mersz.



Női kalap

Miért mentek
ki a divatból a nagy karimájú,
hajlékony posztóból kreált éneklő fejfedők,
vagy a szalmából font izgató fonadékok,
a szűzi arcok elé csipke függönyt eresztő fejdíszek,
hová tűntek a kerek dobozokban
sokáig sápadó csodák,
a hűtlen asszonyok valamikor viselt,
tollakkal díszített csábeszközei,
a gyengédségre vágyó asszonyok arcát
kiemelő puha ékek,
az utcasarki nő haját takaró kellékek,
és az özvegyi fátylakkal
kombinált sötét költemények.



Sál

Puha
anyaga
óvja
kényes
torkod,
selyme
hízelgő
simítás,
dér
és hó
fagyos
honában
a szél
zord
dalát
hiba
fújja rád,
gyapjában
nyakad
oltalomra
talál.


Lábbeli

Rejtett
bájt idéző
finom  cipellő
villogó csatja teszi
kíváncsivá a mesebeli
királyfit, de tűnt ifjúságod
asszonyának lábán is
ott volt  a tipegő,
tűsarkú gyötrelem,
mikor az önkény
díszlépéseit
kellett napestig
hallgatnod,ne legyen
 olyan kor többé, mikor
  cipészinasok fölé
emelnek diadalívet,
és a bakancsok mártír
sorsokhoz vezető
talpak rajzolatait
mutatják.