Verseim
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Éber utadon követheted
a felhők incselkedő játékát,
énekes erdőket,
az ősz ruhát váltó természetét,
köszöntheted
az alkonyi ég fölséges színeit,
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Száz fényt ivó
szirom-pillát is felkeresek
dolgos napjaimon
a ligetek ékén,
s csak az alkony vén villanása után
halkul el zümmögésem
édes menedékemben,
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Mélyéből előkering
Mintha egy régi
dallamot dudorászna
nyílik a zár,
s a szélesre tárt szekrény
mélyéből előkering
az összeszőtt, furcsa
szagok szövedéke.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
À la carte
(gondolatok evés előtt)
Az asztal nagy, díszes ravatal.
A szemfedő-terítőn
csupa halott növény,
leölt, letaglózott állat.
Ennivalót kínálunk.
Mintha az pótolni tudná
éhségünket az óvó mozdulatok iránt.
Mások életével
csak őrlő fogaink zaja köt össze minket.
Az emésztés elernyedésének perceiben,
a jóllakott ragadozó szemével
nézünk a másik arcába,
vesszük észre, hogy ő is létezik.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Kacér fogsorát csodálom
– itt kell belenézni – mutat,
fürge szeme a doboz nézőkéire.1
Csöndbe préselve
marad kívül a való.
1. oldal / 54
