Mások versei

Csak közelről ne! – Lelkem,
máris mi maradt?
Üldözd a tegnapi, holnapi
sugarakat,
különben örök panasz leszel,
hogy véres zsebelés a világ
egyik fele és a másik
vértelen hiúság.

Szabó Lőrinc - Irodalmi Jelen

Önarckép

Juhász Gyula verse

Juhász Gyula és a nők – Vates

Vincent van Gogh levele testvéréhez
Elveszett

Oly szépen indult minden, drága testvér,
Emlékszel a kis Vincentre, aki
Az Isten egész kertjét le akarta
Festeni. Olyan égő színeket
És fényeket látott, hogy Tizián
Elbújhatott volna mellette. Mint
Ádám, aki először látta meg
E csodás festményét az Ismeretlen
Nagy Alkotónak, úgy bámultam én

Várlak, Galambocskám,    fehér kis Báránykám,

ágyad megvetettük    konyhaasztal alatt,

friss szénából puhán    szívdobbanásunkkal

melegítjük helyed,     várjuk, hogy megjelenj,

várjuk szelíd arcod,     gyöngéd tekinteted,

elomló lágy hajad.    Ragyogó fényben

gyere el hozzánk    sugárzó reménység,

Benke László (újságíró) – Wikipédia

Ha minden a semmi

A századfordulón született
generáció is nagykorú már,
hallgatva néhányukat
borzongok –
a Földre mi vár.
Gépekre bízva a jövő,
hogy mindenre jusson idő.

Képtalálat a következőre: „Szepesi Zsuzsanna költő kép”

Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!

oie 712395R0Vx5fYy