Mások versei
- Részletek
- Írta: Vörösmarty Mihály
- Kategória: Mások versei
Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."
- Részletek
- Írta: Sík Sándor
- Kategória: Mások versei
Radnóti Miklós emlékezetének
Úgy-e, még élsz? Úgy-e, még énekelsz!...
A lomb között borzas szellő motoz.
Zizeg az illat, amit erre hoz, -
Talán ebben az illatban felelsz?
Vagy immár csak a könyvben,
A versek márvány idomaiban?
- Részletek
- Írta: Pilinszky János
- Kategória: Mások versei
1
Mert elhagyatnak akkor mindenek.
Külön kerül az egeké, s örökre
a világvégi esett földeké,
s megint külön a kutyaólak csöndje.
A levegőben menekvő madárhad.
És látni fogjuk a kelő napot,
mint tébolyult pupilla néma és
mint figyelő vadállat, oly nyugodt.
- Részletek
- Írta: Shakespeare, W. - Szabó Lőrinc
- Kategória: Mások versei
Elmondja Latinovits Zoltán
- Részletek
- Írta: Révai Miklós
- Kategória: Mások versei
Megjelent: 1784. jan. 1-én a Magyar Hirmondóban
...halljad, mit kivánok,
S ne pukkadj;csak tréfa.
A prokátoroknak
Semmi pereket;
Az orvosoknak
Semmi beteget;
Temetőn állóknak
semmi ásatót;
Szomjú kántoroknak
Semmi búcsúztatót.
51. oldal / 53
