Részletek

Írta: Marina Ivanovna Cvetajeva

Kategória: Mások versei

Én téged elpöröllek égtől és földtől, nem menekszel,
mert a vadon volt bölcsőm, és koporsóm is az lesz egyszer,
mert úgy járok a földön – csak félig földet érve,
mert téged senki így nem font még énekébe.

Bővebben: Én téged elpöröllek

Részletek

Írta: Rékásy Ildikó

Kategória: Mások versei

Mindig ugyanaz, boldogtalan ébredésem,
a létezés, akár a fogfájás, de meghalni mégsem,
visszatartanám, mint a lélegzetet,
ezt a célja vesztett, kiürült életet,
de hát minek?

Bővebben: De hát minek?

Részletek

Írta: Yang Lian

Kategória: Mások versei

1.
a fahíd, amerre tart, arra rothadnak a döglött halak
az esőt az ezüstszín tavak feketére festik

a kő elmállik, hogy megragadják a gyökerek
gyökerét a repkénnyel húsba döfött gyűlöletnek

eső-hangot kiköpve a nyár mint penész ette prém
madárcsicsergés esik éhező csapdájába a fülnek

Bővebben: A zeneszerző tornya

Részletek

Írta: Babits Mihály

Kategória: Mások versei

A ház.

Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
Áll a régi ház még, zöld zsaluja
mögött halkul anyám mélabúja:
ősz hajú, de gyermekarcú bánat.
Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!

Bővebben: Hazám!