Részletek

Írta: Szokolay Zoltán

Kategória: Mások versei

      „Azt hittem, ebben-abban lesz szavam”
      (Kormos István)

     „Miért én éltem, az már dúlva van”
     (Vörösmarty Mihály)

Nem öltek meg, egy gömbben alszom el,
már összegömbölyödtem, szűk a hely,
a burok csupa középpontból áll,
egyformán fontos minden, nincs halál,
a világ kívül, én meg idebent,
következetes logikai rend,
ahogy hirdették annak idején,
már anyanyelv sincs, minden homogén,
egymásba érő hálórétegek
archiválják a szívverésemet,
titkába zárt a pörgő rettenet,

Bővebben: UTOLSÓ JELENTÉS

Részletek

Írta: Baka Györgyi

Kategória: Mások versei

„A víz az őselem.
Először a víz borrá változik,
aztán a bor vérré változik.
A víz az anyag, a bor a lélek,
a vér a szellem.”
Hamvas Béla

Az ég áldó könnye:
eső hull a szomjas
földre, a lágy talaj
magába fogadja
a magokat, benső
nedveivel érleli
míg fényre nem szökken
a szőlőtő, s termi édes
gyümölcsét, a bor testét.

Bővebben: Bor és átváltozás

Részletek

Írta: Baka Györgyi

Kategória: Mások versei

Natalja Goncsarova képeihez

Félelmetes tágasságú és magas
a hajnali ég, a földön túli készül
kataklizmákban leszakadni.
Apokaliptikus seregek fegyverei
csillognak az érces keménységben.

Natalja Goncsarova (1881 - 1962)

Bővebben: Csendes apokalipszis

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Mások versei

Köz

Hódolat kell a létezéshez De az sem elég
Mit ajánlhatsz föl a létezésedért Mit tudsz
fizetni azért hogy lehess Függetlenségedért
mennyi kell s mit ér Szabadban alhatsz szabadon
ennyi szabadság jár Csak vigyázz a közt ne sértsd

Bővebben: Németh Ferenc költeményei