A semmi hatalma

Előhang:
„…a jelentések működése/rendszere
úgy értelmezhető, mint a lelkiismeret tere.”
—————————–(Zsilka János)

Mikor csakis a semmire gondolok
„mindig, meg-megállva”
mert nem jut eszembe az élet
– hiába feszeget kibúvókat a meddő próbálkozás
vagy a paródiája –
megszáll egy hang:

„Zéró nem egyik lecsúszott számjegy
mert Zérót számnevek nem foglalkoztatják
Zéró nem juthat egyről kettőre.

Számoszlopnak talpalávaló a Kozmosz
a végtelenben megvetett láb oda húz
kisemmizett maga a Mindenség.”

Legyen tehát béke és bizonylat
ruhapénz és tartós úti-elszámolás
szabadság-, egyenlőség-, testvériséggel.
Titkosírás legyen az összes szalmaszál
és rászorultság neve legyen a Nulla:
a kamatmentes kozmikus hitel.

Utóhang:
Ha rend van a világon, minden egyszerű vagy lehetetlen.
Csoda csak az, ha minden egyszerű és Semmi se lehetetlen.
1999.

Perszóna

1.
Másfelé nyugszik a Nap
másfelől kél
mint amit bárki gondolni képes
– körhagyó és tengelyhagyó a rendhagyó.
Valamiből mindig kimegy
határozottan hagy el
valamerre bármennyi szabályt
csak irányt nem veszít.
Elhagy a Föld rendet
– kört és tengelyt egyaránt –
elhagy a Föld engem
és el ha más a szokása
elhagyja saját forgását is
mint bármelyikünk lép ki porhüvelyéből.
Minden hagyón távozik a lélek
mégsem veszít irányt
mert az van csak
célja nincs.

Az „előre” a tengelyiránt.
Ottan fordul egy kocka
annak aki értelmet nyer.

2.
Ígyen vándorol a lélek
más-másból buggyan a megszólítás
– elpártolását követi.
Ökörnyálként olvad egy szájból
az arcodon gabalygó írás.
Ő vezet rá jelek rovására
s hogy az élet – jel:
földben kígyózik hűlt maradása
ahol farkával írást celebrál.

3.
Lazíts.
A tárgyból nem sajtolsz ki már lelket
mert a tárgyat a lélek lökte ki magából.

Jelentés a lélek
hírt ad csak magáról
– nincsen arca és maszkja a hírvivő.

1994.