Tartalomjegyzék

Sikerkeresők és kudarckerülők

A sikerkeresők azokat a feladatokat választják legszívesebben, amelyeknek a megoldásában a sikerre és a kudarcra egyaránt van esélyük, mert a feladat a teljesítőképességük határán van. Ezzel összhangban olyan munkahelyet választanak maguknak, amelyek kihívást jelentenek számukra, de a megfelelésre azért reális esélyük van. Az ilyen magas teljesítmény-motivációjú emberek a közepes nehézségű feladatokban kitartóbban és nagyobb kedvel vesznek részt, mint a nagyon könnyű vagy a nagyon nehéz feladatokban. Ha valaki jól hajt végre egy könnyű feladatot, az nem sokat árul el a képességeiről, hiszen azt szinte mindenki meg tudja oldani. Ugyan ez a helyzet, ha valaki kudarcot vall egy nehéz feladatban, amit szinte senki sem tud jól megoldani. A közepes nehézségű feladatok teljesítése során az egyén önmaga és mások számára is megmutathatja, hogy mire képes, hiszen a kudarcra és a sikerre egyaránt van esélye. A kudarckerülők ezzel szemben éppen a könnyű vagy a nagyon nehéz feladatokat választják ki maguknak. A könnyű feladatot ugyanis ők is meg tudják oldani, nehéz feladat esetén pedig nem kell szégyenkezniük, ha nem sikerül. Irtóznak viszont a közepes nehézségű feladatoktól, ahol elsősorban rajtuk múlik a siker. A sikerkeresők a sikert saját képességeiknek tulajdonítják, a kudarcot pedig legtöbbször a fáradtságukkal vagy a figyelmetlenségükkel hozzák kapcsolatba. A kudarckerülők ezzel szemben a sikert véletlen szerencsének tulajdonítják, a kudarcot pedig tehetetlenségük, ügyetlenségük következményének tartják. Míg a sikerkeresők minden jól megoldott feladat után még jobban hisznek saját magukban, az esetleges kudarcnak meg nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, a kudarckerülők hiába érnek el sikert akár sorozatban is, nem kezdenek bízni jobban önmagukban.