Tartalomjegyzék

Babonák.

 Idézve: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI című könyvből
Szerkesztők: Dr. SZIKLAY JÁNOS és Dr. BOROVSZKY SAMU.

A szerkesztő bizottság elnöke: RÁKOSI JENŐ.

Az itt felsorolt babonák nagy része ma már eltünk a köztudatból, azóta újak születtek helyette, de jól mutatják, hogy mennyire beépülnek a mindennapi élet legapróbb mozzanataiba is. A babonák világa - most látom -  tükrözi a társadalom sajátos viszonyait is.


"Csaknem minden községben van még ma is egy-egy javasasszony, ki kuruzslásból, babonás módon eszközölt gyógyítgatásokból él; ennek jól felfogott saját érdekében gondja van rá, hogy a babona hitelre találjon és megnyugvást eszközöljön a hiszékeny népben. A babonák terjedésének ezen kívül a legutóbbi elmult két évtizedig nagy táplálékot nyujtott még az iskolák elhanyagolása, miért is az öregek között ma a babonák ép oly hitelre találnak, mint ezelőtt egy félszázaddal; csupán a fiatalok vagy helyesebben: az ifju nemzedék mosolyog ma már rajtuk; de némely babonát, felvilágosodottabb értelmök daczára, ezekből sem lehet kiirtani; ami könnyen érhető, ha tekintetbe vesszük, hogy az értelmi osztály sem ment tőle.

Ilyen babonák: Aki a jegyesek közül esketésnél a másiknak lábára tapos, az fog uralkodni a háznál.

A gyermeket születése napján meg kell keresztelni; mert ha kereszteletlen marad, éjjel a rossz szellem kicseréli.

Hol kotló ül, oda fűzfasípot, vagy kökörcsinvirágot bevinni nem szabad; mert a csirkék befúlnak a tojásba.

Kotlót ha ültetnek, a férfi kalapjából kell alárakni a tojásokat; akkor a csirkék közül sok lesz a kakas.

Kotlót ültetni akkor kell, mikor a csürhe jön, hogy oly sűrüen bujjanak ki a csirkék, mint a sertések jönnek, s hogy oly frissek is legyenek.

Lucza napján a tyúkot piszkafával kell döfölni, akkor sokat fog tojni.

168Lucza-széket, mint másutt, e vidéken is csinálnak; hogy azon állva a templomban, a gonosz szellemet meglássák.

Gyermekeknek téglából játék-koczkát csinálni nem szabad; mert megég akkor a ház.

Káposzta-magot Szt-György napkor kell vetni; akkor a földi balha nem eszi ki.

Szt-György nap előtt, amennyi idővel megszólal a béka, utána még annyi ideig rossz idő lesz.

Szt-György napkor az istálló-küszöbön kívül kölest kell elhinteni; míg a szemeket a boszorkány össze nem szedi, nem árthat a tehénnek.

András nap estéjén a leányok a kút környékét kendermaggal bevetik és egy férfi ruhadarabbal beboronálják; amely legény akkor álmában megjelenik, az lesz a főlegénye.

Karácsony hajnalán, ha a leány elsőnek ért a kúthoz, az lesz a főlegénye, kivel, a vizet vivén, találkozik.

Karácsony estéjén a leány három gombóczba három férfi névvel írott papirdarabot tesz és megfőzi; amely gombóczot a vízből először kiveszi, a benne jelzett nevü legény lesz a vőlegénye.

Ó év estéjén a leány bevisz egy öl fát; ha páros volt a fa, a következő farsangon férjhez megy, aki bevitte.

A kilenczvenkilenczediknek olvasott szürke lónak látása után, akivel először kezet fog a leány, az lesz vőlegénye.

Karácsony előestéjén a leányok a kulcs fülén keresztül ólmot öntenek a vizbe, az itt képződött alakokból következtetik, milyen foglalkozású lesz a vőlegényök.

A férjhez menendő leány kovászt tesz éjjelre feje alá, amely férfi v. legény elsőnek megy ezután a házhoz, az lesz vőlegénye.

Karácsony estéjén a leány az aznap összegyűlt csontdarabokat, vagy a szemetet kiviszi és rááll, hallgatózván: merről ugat a kutya; amerről ugat, azon táj felől jön majd vőlegénye. Óriási szerencsétlenség, ha épen nem ugat a kutya.

Hogy zivatar idején a jég el ne verje a határt, sok helyen még ma is harangoznak ellene.

Ugyancsak jég ellen a baltát élével felfelé állítják az udvaron.

Ugyancsak jég ellen a kapufélre egy egész kenyeret tesznek ki.

Baltát vállon hordani nem jó; mert összetörnek a háznál az edények.

Ujév reggelén, ha asszony jön először a házhoz, nem lesz szerencsés az egész év; férfi azonban, de főképen czigány, az szerencse.

Nyúl ha átszalad előtted az úton, vagy ha üres edényt vivővel találkozol, nem lesz szerencséd.

Ha indulás után valami miatt vissza kell nézned, nem lesz szerencséd.

Ha pálczád kiesik a kezedből, kitűzött czélod nem sikerül.

Márcziusi hóval aki mosakodik, szép fog lenni.

Kuvik, bagoly, ha kuvikol, halál lesz a háznál.

Ha körmödön fehér foltok vannak, ajándékot kapsz.

Husvétkor, a szentelt sódar-csontokat, ha a tengeri föld négy szélére helyezik, a varju ott nem fogja rongálni a tengerit.

Ha az állatok elvetélnek, háromszor szentelt gyertyát kell az istállóban elásni, akkor megmutatkozik az elvetélés oka.

Fájós szemet hályogkővel kilenczszer kell körülkeriteni, azután a hályogkövet nyakában hordani s megszünik a szemfájás.

Ha valakinek kelései vannak, kilencz bábuval körülköritik, a bábukat a kereszt útra kidobják; aki először megy ez úton keresztül, arra ragad a betegség.

A tehenet megrontják a boszorkányok, azért ad véres tejet.

A tehenet megrontja a boszorkány s teje elzüllik; mert a boszorkány odahaza az ő ágasát feji s ez adja ki a tehén tejét.

Véres tejet azért is ad a tehén, mert a hasa alatt repült el a fecske.

Forgó szél, a boszorkányok kocsija.

Ha nagy szél fúj, az azért van, mert valaki felakasztotta magát.

169Ha tűz üt ki, némely helyen, levetkőzött asszonyok körülszaladják háromszor az égő házat, akkor a tűz nem terjed tovább.

Ujholdkor, ha pénz van a zsebedben, egész hónapban nem leszel szegény.

Ujholdkor vetni, vagy csirkét ültetni nem jó.

Bodzavirág hullásakor ültetett csirkék elhullanak.

A gazdasszony, míg saját tyúkját meg nem ülteti, tojást kölcsön nem ad; mert elvinnék szerencséjét.

Tejet a házból, csak sót lökve bele, adnak ki; mert különben elapadna a tehén teje s megrontanák a boszorkányok a tehenet.

Kutya ha vonít, tüzet vagy halált jelent.

Ha karácsony előestéjén, az énekelni elsőnek megjelenő gyermek: fiú, a tehén bikaborjút, ha leány, a tehén üszőt fog elleni.

Szt-György napon zöld ágakat tesznek a kapukra, hogy a boszorkány be ne mehessen.

Idegen ember elmenetele után a gyermek, ha nyűgös és sír, megverték szemmel; és ezt gyógyítandó, a gyermeket ócska tövis-borona fájából való szenes vízzel itatják.

Ha butor pattog, meghal valaki a háznál.

Pénteken nem szabad mosni, fonni.

Pénteki napon nem jó munkába kezdeni, mert e munkán nem lesz áldás.

Pénteken nagy útra indulni nem jó, nem lesz szerencse.

Ha valakit megloptak és ki akarják tudni a tolvajt, az ollónak fél ágán rostát forgatnak, e szavakat mondva: "Szt-Péter Szt-Pál bizonyitod, ki lopta el a keresett tárgyat?" A forgó rosta körül asszonyok állanak, kik előbb a gyanusítottak neveit veszik fel; amelyik asszony mellett a rosta megáll, s akit ez képvisel, az az ember volt a tolvaj, ha még olyan ártatlan is.

Disznó, ha szalmát szed a szájába, zimankós idő lesz.

Halottat más határba vinni nem jó, mert elveri a jég a határt.

Halottnak temetés előtti napon a sírt soha ki nem ássák, mert akkor a gonosz lélek megfertőztetné a sírt."

Tisztelet a hajdani gyüjtőknek és a könyv szerkesztőinek!