Tartalomjegyzék

Az újbeszél alapelvei

Az újbeszél Óceánia hivatalos nyelve, s azért találták ki, hogy az Angszoc vagy angol szocializmus ideológiai szükségleteit kielégítse. 1984-ben még senki sem használja, sem szóban, sem írásban, egyedül gondolatközlési eszközként az újbeszélt. A Times vezércikkeit újbeszélül írják, ez azonban olyan mutatvány, amire csak a szakember képes. Úgy vélik, hogy az újbeszél körülbelül 2050 táján szorítja ki véglegesen az óbeszélt. Közben állandóan tért hódít, mivel minden párttag igyekszik egyre több újbeszél szót és nyelvtani szerkezetet használni a mindennapi társalgásban. Az 1984-ben használatos, az újbeszél szótárának kilencedik és tizedik kiadásában foglalt változat csak átmeneti forma, sok fölösleges szót és régies alakot tartalmaz, amelyeknek kiszorítása később lesz esedékes. Mi itt a végső, tökéletes, a szótár tizenegyedik kiadásában lefektetett változattal foglalkozunk.

The Ministry of Truth by Dorian Lynskey review — Orwell in the age of Trump  | Saturday Review | The Times

Jelenet a regényből, 1984-ben készült, brit filmből. A rendező Michael Radford volt.

Az újbeszél célja nem csak az, hogy az Angszoc híveinek megfelelő világnézet és észjárás kifejezési eszközéül szolgáljon, hanem az is, hogy minden más gondolkodási módot lehetetlenné tegyen. A szándék az, hogy ha egyszer az újbeszélt véglegesen elsajátították és az óbeszélt elfelejtették, eretnek - vagyis az Angszoc elveitől eltérő - gondolat szó szerint elgondolhatatlan legyen, legalábbis amennyire a gondolat szavaktól függ. Szótárát úgy szerkesztik, hogy egyfelől megadják a pontos és sokszor nagyon finom kifejezési lehetőséget minden olyan jelentésnek, amelyet egy párttag ki akarhat fejezni, másfelől kizárnak minden más jelentést, sőt annak a lehetőségét is, hogy közvetett módszerekkel el lehessen jutni ilyen jelentésekhez. Ezt részben új szavak kitalálásával érik el, főleg azonban azzal, hogy a nemkívánatos szavakat kiküszöbölik, illetőleg megfosztják maradék, nem pártszerű jelentéseiktől, sőt, amennyire lehetséges, minden másodlagos jelentésüktől. Nézzünk egy példát. A szabad szó még megvan az újbeszélben, de csak az ilyen megállapításokban használható: "Ez a kutya szabad (mentes) a tetűtől", vagy "Ez a rét szabad (mentes) a gyomtól". Nem használható azonban régi, "politikailag szabad" vagy "szellemileg szabad" értelmében, mivel a politikai és szellemi szabadság fogalomként sem létezik többe, tehát szükségszerűen névtelen. A határozottan eretnek szavak kiirtásától függetlenül is célként tűzték ki a szóállomány csökkentését, s egyetlen nélkülözhető szó fennmaradását sem engedik meg. Az újbeszélt nem arra szánják, hogy kiterjessze, hanem arra, hogy szűkítse a gondolkodás területét, s közvetve ezt a célt szolgálja a szóválasztéknak a minimumra való csökkentése.

Az újbeszél az általunk ismert nyelvre van alapozva, napjaink embere számára mégis alig lenne érthető sok újbeszél mondat, még akkor is, ha nem tartalmazna újonnan alkotott szavakat. Az újbeszél szavait három csoportra osztották, A szókincsre, B szókincsre és C szókincsre. (a B szókincset az összetett szavak szókincsének is nevezik.) Egyszerűbb, ha mindegyik csoportot külön tárgyaljuk, de a nyelvtannal elegendő lesz az A szókincsnek szentelt részben foglalkozni, mivel mind a három kategóriában ugyanazok a szabályok érvényesek.



George Orwell angol író
(1903--1950) 

A szókincs

Az A szókincs a mindennapi élet dolgainak megnevezéséhez szükséges szavakból áll - az olyan dolgokat megnevező szavakból, mint az evés, ivás, munka, öltözködés, lépcsőn járás, közlekedési eszközökön való utazás, kertészkedés, főzés és hasonlók. Majdnem teljesen azokból a szavakból állították össze, amelyeket most is használunk - mint például: üt, fut, kutya, fa, cukor, ház, rét -, de napjaink szókészletével összehasonlítva e szavak száma rendkívül csekély, jelentésük pedig sokkal szigorúbban van meghatározva. Minden kétértelműséget és jelentésárnyalatot kitisztítottak belőlük. Ennek a csoportnak egy-egy szava csak egy staccato hangsor, amely egyetlen világosan érthető fogalmat fejez ki. Az A szókincset lehetetlen volna irodalmi célokra vagy politikai és filozófiai viták céljára használni. Csakis egyszerű és célszerű gondolatok kifejezésére való, amelyek rendszerint konkrét tárgyakra vagy fizikai cselekvésekre vonatkoznak.

Az újbeszél nyelvtanának két kiemelkedő sajátossága van. Az egyik a különböző szófajok majdnem teljes felcserélhetősége. A nyelv mindegyik szava (s elvileg ez az olyan absztrakt szavakra is vonatkozik, mint a ha vagy a mikor) használható igeként, főnévként, melléknévként vagy határozószóként. Az igei és főnévi alak közt nincs különbség. A gondolat szó például nem létezik az újbeszélben. A gondol helyettesíti, amely így főnévként is, igeként is szolgál. Etimológiai szempontokat nem vettek figyelembe, egyes esetekben az eredeti főnevet tartották meg, más esetekben az igét. Sőt ha egy-egy rokon jelentésű ige és főnév nem függött össze etimológiailag, egyiket vagy másikat gyakran akkor is eldobták. Nincs meg például a vág szó, amelynek jelentését kielégítően fedi a kés főnév-ige. A mellékneveket kizárólag az -os, -es, -ös képzőnek a főnév-igéhez való hozzátételével alkotják, a határozószókat pedig az -osan, -esen -ösen hozzátételével. Így például a sebességes gyors-at jelent, a sebességesen pedig gyorsan-t. Mostani mellékneveink közül néhányat megtartottak, például: nagy, fekete, puha, ezek száma azonban nagyon csekély. Mai határozószóink közül csak azokat tartották meg, amelyek eleve -osan stb.-re végződnek.

Ráadásul - s elvileg ez is a nyelv minden szavára vonatkozik - bármelyik szót tagadóvá lehet változtatni a nem előképzővel, és fokozni lehet a plusz-, nagyobb nyomaték esetén a duplaplusz előképzővel. Így például a nemhideg meleg-et jelent, a pluszhideg és duplapluszhideg pedig nagyon hideg-et és rendkívül hideg-et. S akár a mai nyelvben, majdnem minden szó jelentését módosítani lehet még olyan előképzőkkel is, mint az elő-, után- stb. Ilyen módszerekkel lehetővé vált a szóállomány rendkívüli csökkentése. Adva van például a szó, nincs tehát szükség a rossz-ra, mert a kívánt jelentést ugyanúgy - illetőleg jobban - kifejezi a nemjó. Csak azt kell eldönteni minden olyan esetben, amikor két szó természetes ellentétpárt alkot, hogy melyiket vessék el közülük. A sötét szót például helyettesíteni lehet a nemvilágos szóval, vagy a világos szót a nemsötét szóval, aszerint, hogy melyiket részesítik előnyben.

Az újbeszél nyelvtanának másik sajátos vonása a szabályosság. Néhány kivételtől eltekintve, mindenféle toldalékolás azonos szabályok szerint történik. Így például minden többes számot sima k-val képeznek; a tó, ló stb. többese: tók, lók.