1915 december 15-én született Párizsban. Anyja, Annetta Giovanna Maillard bárénekesnő nem nagyon törődött vele. Előbb anyai nagyanyja nevelte, majd apai nagyanyjához, egy bordélyház madámjához került Normandiába. Tizenéves korában apja, Louis-Alphonse Gassioni vette magához, aki cirkuszi artistaként próbált megélni. Édith apja mellett utcai mutatványosként szerepelt. 1919-ben szaruhártya-gyulladást kapott és elvesztette látását. Csak hétévesen nyerte vissza, elmondása szerint a Lisieux-i Szent Terézhez intézett imádságainak köszönhetően. Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója figyelt fel először tehetségére. Ő adta neki a Piaf nevet. 1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. 1936 áprilisában Louis Leplée-t meggyilkolták, újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig foglakozott vele, sanzonokat írt neki és ő harcolta ki első revüszínházi fellépését. Ő mutatta be Marguerite Monnot-nak is, aki aztán a legtöbb Piaf-slágert írta, köztük az örökzöld „Milord” című dalt. 1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki írta A közönyös szépfiú című darabját. 1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, de kezdetben nem aratott sikert az amerikai közönség előtt. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot. 1949 októberében szerelmét repülőgép-szerencsétlenség érte. Bánatában inni kezdett, majd rászokott a morfiumra is. 1952-ben feleségül ment Jacques Pills sanzonénekeshez. Négy évvel később elváltak. Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett. Előfordult, hogy éneklés közben rosszul lett és a színpadon összeesett. Az 1950-es évek végén gyógyíthatatlan, áttételes rákot diagnosztizáltak nála. 47 évesen, 1963 októberében hunyt el. (Wikipedia nyomán)