Benke László és Bakos István levele írótársaikhoz
 
 
 

Tisztelt PETŐFI IRODALMI MÚZEUM!

Tisztelt Erős Kinga, Magyar Írószövetség elnöke!

Miért hiányzik a január 1-jén 100 éve született Tamási Lajos költő neve Digitális Akadémia Évfordulók című összeállításból? – kérdezem Bakos István művelődéskutatóval, a Százak Tanácsa tagjával együtt. – Miért nem volt és nincs egy hang megemlékezés sem Tv-ben, sem rádióban – tömegkommunikációs eszközökben – Tamási Lajosról?

Petőfi Sándor 200. és Tamási Lajos 100. évfordulójára megjelent Szabadság, hadd nézzünk szemedbe című könyv 1. és 2. kötetét a könyv szerkesztőjeként, a Hét Krajcár Kiadó vezetőjeként én magam küldtem el Demeter Szilárd főigazgatónak és Dr. Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettesnek, közvetlenül a két kötet megjelenése után. (Választ nem kaptam.)

És miért szelektiv a Magyar Írószövetség vezetőinek emlékezete Tamási Lajossal kapcsolatban?

Várom mielőbbi válaszukat,

üdvözlettel: 

Benke László
 

Tisztelt Címzettek!

A lelkiismeretem nem hagy nyugodni, akárcsak "Az Írószövetség védelmében" a 2006-os megtorlással szemben (ld. Itt élned, élned kell, Fekete Gyula emlékkönyv 69-74. p) elmondott beszédem idején. Ezért fordulok most a Magyar írószövetséghez, az írókhoz, költőkhöz, akiknek hatalmi "nímandolása", kirekesztése ellen tiltakoztam.

Döbbenten olvastam hétvégén a Petőfi Irodalmi Múzeum ÉVFORDULÓK összeállítását, amelyből az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc kiemelkedő képviselője Tamási Lajos költő, a lázadó Írószövetség párttitkára, lélekemelően mozgósító "Piros a vér a pesti utcán" c. versével, majd a megtorlás után két évtizeden át a Csepeli Olvasó Munkás Klub szervező-vezetőjeként, a nemzeti ellenállás ifjú költőinek pártfogó mestere lett, s ezzel beírta nevét nemcsak 1956, hanem a magyar művelődés történetébe is.

Benke Lászlót szellemi hagyatékának éltetőjét hívtam ma reggel telefonon, hogy kinek tulajdonítható Tamási Lajos maradandó értékeinek kisöprése a nemzeti emlékezetből? "A múltat végképp eltörölni" jegyében ki, vagy kik szándékoznak követni a "Lobogónk Petőfi" korszak karaktergyilkos kultúrharcát Tamási Lajosék negligálásával?

Tamási Lajost ismertem, becsültem; feleségemmel együtt tiszteltük őt és élete párját. Voltak emlékezetes találkozásaink, beszélgetéseink, sokat tanultunk, tudtunk meg tőle 1956-ról. Néhány versét mementóként, csatolom panaszos levelemhez.

Kérem a Magyar Írók Szövetsége vezetőségét és az írótársadalom szolidáris képviselőit, hogy "El ne felejtse, aki él".

Tisztelettel:

Bakos István