Cikkek

Borszesz készletem hatóságilag megvizsgáltatván, az jónak ismertetett el. Ezen kijelentéssel szemben tisztelettel figyelmeztetem a nagyérdemű közönséget, hogy sós-borszeszem nemcsak árban sokkal jutányosabb,hanem minőségre nézve is valamennyinek koronáját képezi.1

Fájl:Cskt-maganyos cedrus (1907).jpg – Wikipédia

 

MÉG NEHÁNY SZÓ A „BOTSCHAFTER”-NEK APRIL 9-I CIKKÉRE

Azt mondja többek között a „Botschafter”1 april 9-i számában, hogy a „magyar történelmen egy elkülönző vágy vonul végig (Sonder-Zug), mely nemzedékről nemzedékre száll, s ma éppoly elevenen él, mint száz évvel ezelőtt”. Ha ezen elkülönző vágy alatt a „Botschafter” azt érti, hogy a magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva, nincs okunk ellentmondani a „Botschafter” idézett sorainak; mert azon hű ragaszkodás s a beolvasztás elleni határozott ellenszenv csakugyan nemzedékről nemzedékre szállt a magyarnál, s ma éppoly elevenen él, mint száz évvel ezelőtt, és ha a mindenható kegyelme tőlünk el nem fordul, élni fog még századok múlva is.

Deák Ferenc Ellinger.jpg
Deák Ferenc

Roger Scruton Magyarországon elsősorban politikai filozófusként – ezen belül is a konzervatív felfogás elkötelezettjeként – vált ismertté. Arról kevesebb szó esett eddig itthon, hogy eredetileg esztétaként indult, s csak az 1968-as párizsi diáklázadások hatására fordult érdeklődése a konzervatív politikai gondolkodás felé. Magyarul most megjelent kis kötete, A szépről mégis egész munkásságához ad kulcsot, hiszen konzervativizmusa és elkötelezett szépségesztétikája szorosan összefüggött.


Sir Roger Scruton (1944--2020)

Előszó
A spanyol gondolkodó, José Ortega y Gasset (1883-1955) neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség  számára, sem filozófiai, sem szépirodalmi vonatkozásban. Művei jelentős hatást gyakoroltak a magyar értelmiségre már a két világháború között és azt követően is. Szépirodalmi vonatkozásban Szerb Antal, Halász Gábor, Németh László[i] és Márai Sándor gondolatvilága, írói és szerkesztői tevékenysége jelzi ezt a hatást; bölcseleti szálon, a filozófiai mondanivalót és annak megjelenítésmódját illetően pedig Hamvas Béla, Cs. Szabó László, Barankovics István és Bibó István kötődik hozzá.
gonz2

"Kun Béla maga jelentette ki, hogy kormánya nem áll a területi integritás alapján. Hogy ez az ideológiai állásfoglalás mit jelentett a gyakorlatban? Azt, hogy a Vörös Hadseregbe lépve újból fegyvert fogó, a nemzet jövőjét és hazájuk területi védelmét szolgáló katonák nem kaptak valóságos esélyt szülőföldjük megvédésére."


Korunk legkortársibb klasszikus gondolkodója Immanuel Kant. A 18. század végi felvilágosodás nagy etikai rendszerezőjének béketerve a globalizáció révén látszik teljeskörűen megvalósulni. Az „örök békéhez” olykor háborúval kerülve közelebb.

Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Európa s vele az egész emberiség válságos napjait éli. Egyre jobban érezzük, hogy a "béke és kultúra" vagy a jóvátehetetlen pusztulás válaszútján állunk. Mindenki felelős, minden erkölcsi és szellemi erőt, minden akaratot és sugalmazóképességet meg kell feszíteni, hogy a pusztulásnak ellene szegüljön.