Cikkek
- Részletek
- Írta: Horváth Attila
- Kategória: Szociológia
Még mindig élnek olyan illúziók, hogy a Lenin által elképzelt kommunista berendezkedés Sztálin miatt torzult el. Mindaz, amit a bolsevik forradalmárok kezdeményeztek, tulajdonképpen a "személyi kultusznak" esett áldozatául. Annak ellenére így van, hogy egyre több levéltári forráshoz lehet már hozzájutni, és több tucat olyan, dokumentumokkal alátámasztott könyv és tanulmány jelent meg, amely egyértelműen cáfolja a Lenin köré felépített mítoszt. Lenin tetteit, írásait vizsgálva teljesen más kép tárul elénk. A "gonosz zsenije", ahogy Heller Ágnes jellemezte őt, semmitől sem riadt vissza. Apró papírfecniken küldözgette utasításait kivégzésekről, túszejtésekről, rablásokról. A társadalommal mint tárggyal kísérletezett, az emberélet és a szabadság iránt cinikus közömbösséggel viseltetett. Lenin fogalmazta meg elsőként a totális állam szükségességét és rendelte el az első koncentrációs tábor felállítását. Leninnek is megszervezték a személyi kultuszát. 50. születésnapi ünnepsége talán még Sztálinnak is megfelelt volna. Egyáltalán nem élt olyan puritán módon.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Szociológia
A világ tele van erőszakossággal. Az utcán, a családban, a hivatalban, a közéletben, mindenütt szenvedünk az erőszakos emberektől. Erőszakosak vagyunk a szerelemben, a gyermeknevelésben, a munkában, a politikában. Igaz nem mindenki agresszív és nem egyformán. Mert nemcsak a fizikai erőszak minősül agressziónak, hanem minden olyan szándékos cselekedet, amelynek az az indítéka, hogy valakinek bajt, kellemetlenséget, vagy fájdalmat okozzunk. Az agresszivitás olyan viselkedési forma, amelyet bizonyos helyzetekben a megoldás egyetlen lehetséges módjának tart az erőszakos ember. Egyfajta stratégia.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Szociálpszichológia
“A társadalomirányítás külső technikája csak időszakos eredményeket érhet el, hangulat-csitítás, kábítás, ha nincsen mögötte komoly segíteni akarás és tudás. A propaganda lényegénél fogva tartalmaz valamit a becsapás elemeiből, hiszen vezetni akarja a véleményeket és szándékokat, más irányba, mint ahogy magától alakulna. Erkölcsi jogosultsága kétségtelenül megvan akkor, ha rossz befolyások ellen akarja védeni a közösséget. De nagy távlatra tekintve az emberek nem szeretik, ha akaratuk ellenére boldogítják őket. A vezető rétegeknek tehát, ha komoly meggyőződésük van, őszinte kívánságokat kell ébreszteni tervük megvalósítása iránt: sugalmazás, gyűlöletkeltés, egyoldalú okoskodás nem méltóbb szellemi eszközök, mint a durva kényszer.”1
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Szociológia
„Ha többé nem tisztelik az igazságot, vagy akár csak kicsit is csökken a becse, minden dolog kétségessé lesz.” (Szt. Ágoston: A boldog életről, a szabad akaratról)
"...mint tányéron a kés sikolt a hazugság" (Ilyés Gyula: A hirlapíró)
Az emberen, az ellene elkövetett támadás két formája üt talán a legnagyobb sebet: az erőszak és a hazugság. Az erőszak elsősorban a testre, a hazugság, mint a csalás egyik formája inkább a lélekre mér csapást. Mind a kettő arra kényszerítheti az embert, hogy akarata ellenére tegyen meg valamit. A hatalommal való visszaélésre a hazugság – mint majd látni fogjuk – talán veszélyesebb eszköz, mint a nyílt erőszak. A hazugsággal ugyanis az ember meggyőződéseit is befolyásolni tudják. A meggyőződésben rejlő kényszerítő erő miatt az ember sokkal sebezhetőbbé válik.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Szociálpszichológia
A titoktartás az ember viselkedésének egyik különös ellentmondásos megnyilvánulása. A lényegéhez tartozik ugyanis, hogy részint elhallgatásra, részint kimondásra késztet. A titok megtartása elszigetel a többi embertől, magányossá, zárkózóvá tesz. Akinek titka vagy titkai vannak, amiről nem beszélhet, mert meg kell őriznie mindenáron, annak állandóan vigyáznia kell, hogy el ne szólja magát, kerülnie kell bizonyos társas helyzeteket és témákat. A legszorosabb kapcsolatait is beárnyékolja a kényszerű titkolódzás.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Szociológia
A legtöbb szörnyűséget az ember ember ellen, a jobb világ megteremtése közben követte el. Az erkölcsi tökéletesség önmagunk iránt lehet követelmény, de veszélyes, ha másokat akarunk harcias meggyőződésből jobbá tenni. A megszállott, küldetéstudattal megfertőzött ember csak a fényes végcélt látja maga előtt és mindenkit, aki útjában áll könnyen ellenségnek hisz. A megingók hamar árulóknak kiáltatnak ki és kevesebb kíméletet érdemelnek, mint az eredeti ellenfelek. A terror számukra legtöbbször nem egyéb, mint a gyors, szigorú és engesztelhetetlen “igazság˝ érvényre juttatása. Vezérei az eszme iránti odaadásra, a feltétlen engedelmességre és ha kell, az önfeláldozásra biztatják fanatizált híveiket. A hatalom megszerzése érdekében minden eszköz megengedett, az áldozatok – még ha emberéleteket követelnek is – elfogadhatók. De amint hatalomra kerülnek – tagadva mindent ami volt, állítva mindent, ami lesz - már csak uralkodni akarnak. Miközben azt hirdetik, hogy a társadalmi vagy isteni igazságosságot akarják megteremteni, csak a maguk hasznát nézik. Így lesz lassan a jobbító szándékból pusztítás, az egyenlőségből a kiváltságosak jóléte és a többség nyomora.
- Részletek
- Írta: Temesvári István Péter
- Kategória: Filozófia
„Borszesz készletem hatóságilag megvizsgáltatván, az jónak ismertetett el. Ezen kijelentéssel szemben tisztelettel figyelmeztetem a nagyérdemű közönséget, hogy sós-borszeszem nemcsak árban sokkal jutányosabb,hanem minőségre nézve is valamennyinek koronáját képezi.”1
3. oldal / 5
