Teológia

Mennynek és földnek kegyelmes Ura, tebenned vagyon reménységem, meg ne szégyenüljek. Tebenned bízom, mert te gondviselésed alá vettettem, még anyám méhében. Uram, irgalmas vagy a tebenned bízókhoz, és el nem hagyod, akik benned vetik reménységeket: erősítsed szívemet az igaz reménységnek erős vasmacskájával*, hogy evilági háború, szélvész között mindenkor állhatatosan bízzam benned, és a te szent igéd vigasztalása minden nyavalyáimban biztasson engem.

Pázmány Péter

 

A latin cultura szó a colo, colere igéből származik, azt pedig más és más módon kell magyarra fordítanunk aszerint, hogy milyen tárgyra utal. Magyarban a földet műveljük, testünket, hajunkat ápoljuk, gondozzuk, az istenekkel törődünk, foglalkozunk. A latinban mindezt az egyetlen colere ige fejezi ki. Az ókorból ránk maradt latin szövegekben a cultura szó mellett rendszerint van egy birtokos jelző: cultura agri: földművelés, cultura amici: társalgás, cultura deorum: istentisztelet, vallásosság. Mindnyájan ismerjük a colere igének egy másik főnévi származékát, a cultust. Az ókori szövegekben ez gyakrabban előfordul, ugyancsak sokféle jelentésárnyalattal. A modern nyelvekben többnyire istentiszteletet jelent.