Utólagos igazolás
De mi történik az emberrel, ha arra kényszerül a vita során, hogy a véleményével ellentétes dolgot állítson? L. Festinger kognitív disszonancia elmélete11 ad választ erre. Képzeljük el a következő gyakran előforduló helyzetet: egy ismert személyről elismerő, jó véleménye van valakinek, de ott, ahol a vita folyik mindenki elutasítóan nyilatkozik róla. Amikor megkérdezik tőle, hogy neki mi a véleménye a kérdéses személyről nem meri kimondani a többiekével ellentétes elismerő szavait és a jelenlevők többségi véleményének nyomására ő is hangoztatja a többiek elutasító ítéletét. Emberünkben a két tudattartalom között disszonancia alakul ki, mert az, amit mondott ellentétes volt azzal, amit gondolt. Mivel a két állítás nem illik össze kellemetlen feszültség lép fel benne, amely arra készteti az egyént, hogy azt valamilyen módon csökkentse. Valahányszor egy embernek olyan véleménye van, amely magában véve arra késztetné, hogy ne hajtson végre valamilyen cselekvést, ez disszonáns lesz azzal a ténnyel, hogy a cselekvést végrehajtotta. Ha ez az össze nem illés fennáll, az illető vagy cselekedetének megváltoztatásával vagy meggyőződésének feladásával mérsékelheti azt. Ha a cselekvést már nem tudja megváltoztatni, mert az már bekövetkezett, kénytelen a véleményét megváltoztatni. A feszültség csökkentése elérhető úgy, hogy az egyik vagy mindkét tudattartalmat módosítja, összeegyeztethetőbbé (konszonánsabbá) teszi. De csökkenthető úgy is, hogy olyan új tudattartalmat illeszt a kettő közé, amely áthidalja az eredeti tudattartalmak közötti szakadékot. Amikor valaki egy olyan véleményt akar magáévá tenni, amely ellentétes korábbi cselekedeteivel megpróbálhatja a disszonanciát úgy mérsékelni, hogy maga igyekszik támogató társakat szerezni hozzá azok köréből, akik már régóta hangoztatják azt a véleményt. A disszonancia csökkentő viselkedés mindenkor az én védelmét szolgálja: ha ellentmondásba kerülünk önmagunkkal, segítségével továbbra is fent tudjuk tartani magunkról azt a képet, amely szerint mi helyesen cselekedtünk, okosak, értékesek, jók vagyunk. A kognitív disszonancia elmélete magyarázatot ad arra a gyakran megfigyelhető viselkedésre, amint az emberek a cselekvéseiket megpróbálják utólag igazolni.
