Tartalomjegyzék

A titoktartás az ember viselkedésének egyik különös ellentmondásos megnyilvánulása. A lényegéhez tartozik ugyanis, hogy részint elhallgatásra, részint kimondásra késztet. A titok megtartása elszigetel a többi embertől, magányossá, zárkózóvá tesz. Akinek titka vagy titkai vannak, amiről nem beszélhet, mert meg kell őriznie mindenáron, annak állandóan vigyáznia kell, hogy el ne szólja magát, kerülnie kell bizonyos társas helyzeteket és témákat. A legszorosabb kapcsolatait is beárnyékolja a kényszerű titkolódzás.

A legjobban a szeretettel teli szülő-gyermek viszonyt, a párkapcsolatokat, a barátságokat terheli meg, mivel ott emel válaszfalat, ahol a bizalomnak és az őszinteségnek maradéktalannak kellene lennie. A szeretet nem engedi meg a titkokat. A titkát őrző embernek választania kell, hogy elmondja titkát annak akit szeret vagy elhallgatja. Ha elmondja a szeretet erősödni fog, ha elhallgatja gyengülni kezd. A titok kimondása ezért számít sokszor éppen a szeretet kinyilatkoztatásának, bizonyítékának. Kimondása éppen az egyén elszigeteltségét szünteti meg, a szorosabb társasviszony teremtését alapozza meg, megkönnyebbülést vált ki, új reménységgel tölt el, biztonságot nyújt.