Egyéb
- Részletek
- Írta: Csongor Barnabás
- Kategória: Jegyzet
Hogy a szerelem felfogása dolgában mennyire különbözött a régi kínai világ Európától, azt talán ez szemlélteti legjobban: a hagyományos kínai hitvilágban a szerelemnek nem volt istene! Kínai Erósz, Ámor, Cupido nincsen! S amikor száz-egynéhány éve Kína és Európa kapcsolatainak bővülése során kezdték rendszeresen összehasonlítani egymással a két kultúra szó- és fogalomkincsét, a szerelem fogalmának megnevezésére nem akadt a kínai nyelvben megfelelőbb szó, mint az, amelyet az észak-kínaiban ainak ejtenek, s amelynek szerelem, szeretet jelentései mögött az alapjelentés valami olyasmi, hogy sajnál, irigyel valakitől valamit vagy valakit.
- Részletek
- Írta: Staar Gyula
- Kategória: Interjúk
Professzor úr, a mostani hangulatodat, visszavonultságodat tükrözik ezek a vers-sorok, de fiatalon ugye Te is meg akartad váltani a világot?
- Igen, én is. E verssorok azonban már húszéves koromban belém ivódtak. Életem legtevékenyebb korszakában is mindig ott élt tudatom mélyén a nosztalgia a „vita contemplativa”, a szemlélődő élet iránt. A felnőtt élet kapujában, tizennyolc évesen sokan indulunk a világ megváltásának szándékával. Küz-dünk, verekszünk, tanulunk, tudással vértezzük fel magunkat, majd jó ideig szégyelljük letenni a magunkra vállalt terhet. Ahogyan fogynak éveink, úgy világosodik meg előttünk, hogy a dolgok összefüggésrendszere mennyire bonyolult. Rájövünk, a cselekvéshez nem tudásra van szükség.
– Hanem mire?
– Hitre. Elsősorban hitre. Tántoríthatatlan hitre, hogy amit teszünk, az jó. A tudás kétkedést szül. Magamról szólva, nekem soha nem volt akkora hitem, hogy elfogadjam, érdemes embereket feláldozni valamilyen magasztos eszméért. Akkor már inkább Voltaire-rel mondom: műveljük a kis kertecskéinket, s a bennünket körülvevő mikroklímában jó lelkiismerettel tegyük azt, amihez értünk, amire képességeink feljogosítanak.
- Részletek
- Írta: Kisfaludy Nóra
- Kategória: Interjúk
Beszélgetés Bagdy Emőke pszichológussal
– „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit” fogalmazta meg Karinthy Frigyes nagyon találóan. Ha ennyire különbözőek, hogyan tudnak mégis harmóniában élni egymással?
– Vissza kell egyet lépnem, hogy megalapozzam a különbözőség értelmét. Először fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi végre vagyunk a világon? Mi az emberi létezés értelme? Alapvető küldetésünk az, hogy tovább vigyük az életet, és ez az élettörvény vallási irányzattól, filozófiai értékrendszertől független. Tehát mi az értelme a különbözőségnek, hogy a kérdésre is válaszoljak, hát éppen a különbözőségben rejlik az érték, ami a nőből hiányzik, az megvan a férfiben és fordítva, azaz együtt alkotnak egy harmonikus egészet. Úgy illeszkednek egymáshoz, mint a jin, meg a jang, egyszerre segítik és visszafogják egymást.
– Miben gyökerezik, és miben nyilvánul meg a férfi és a nő különbözősége?
– Induljunk ki a legalapvetőbb eltérésből. A férfi XY kromoszómából tevődik össze, hormonális működése a tesztoszteron termelés, amely már az életének a nyolcadik napján beindul. Ez biztosít olyan tulajdonságokat a számára, mint a bátorság, a harciasság, vagy éppen a nő megvédése, oltalmazása. A férfiaknál a bal agyfélteke a dominánsabb, azaz racionálisak, kiválóan tájékozódnak, egyszóval segítenek a nőknek eligazodni a világban. Ehhez hozzásegíti őket biológiai felépítésük is, izmosak, nagy fizikai teljesítményekre alkalmasak, övék a valamit teremtő módon „megalkotás-alakítás” képessége és a legfőbb csúcsteljesítmény: a gyermeknemzés is.
- Részletek
- Írta: Pilinszky János
- Kategória: Interjúk
Elalvás előtt, hajnalban fölriadva, vagy akár egy kávéházi asztalra könyökölve rendszeresen azon kapom magamat, hogy beszélgetek. De kivel? Könnyű lenne azt felelnem, hogy saját magammal. De ez nem olyan biztos. Valaki kérdez, és valaki felel. De hogy ki is az? ~ Pontos válasz helyett megpróbálok rögzíteni egy ilyenfajta "beszélgetést".
2. oldal / 14