Részletek

Írta: Magyar Amerikai Társaság

Kategória: Jegyzet

Az amerikai nép függetlenségi nyilatkozatának szövege egyszerű, világos és félreérthetetlen. Érdemes belőle idézni néhány pontot, amelyek HAZÁNK MOSTANI HELYZETÉBEN ránk is vonatkoztathatók. A különbség csak az, hogy a Nagybritania helyére az Európai Uniót kell értenünk.

Bővebben: Néhány részlet a Függetlenségi Nyilatkozatból

Részletek

Írta: Saint-Simon herceg

Kategória: Jegyzet

 Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása

Rákóczi magas, de nem túlságosan magas férfi volt, telt alkatú, de nem kövér, szerfölött arányos és szép termetű, erős és izmos, arca nemes vonású, tiszteletet parancsoló, ám csöppet sem nyers; vonásai elég kellemesek, jellegük merőben tatáros. Bölcs, szerény, mértéktartó, kevéssé szellemes ember volt, de minden igyekezete a jóra és a józanságra irányult; módfelett udvarias, de kivel-kivel rangja szerint az; mindenkivel fesztelen, ám ugyanakkor, ami ritkaság, igen méltóságteljes is, anélkül hogy a legkevésbé dölyfös lett volna. Ritkán szólt, de ha igen, megélénkítette a társalgást, s azt, amit maga látott volt, kitűnően adta elő, bár soha nem beszélt önmagáról. Rendkívül becsületes, egyenes, igaz lelkű s végtelenül bátor ember volt, szerfölött istenfélő, jámborságát sem nem fitogtatta, sem nem titkolta, s igen egyszerű. Titokban sokat adott a szegényeknek, sok időt töltött imádkozással, s gyorsan felszaporodott háznépe erkölcseit, kiadásait, pénzügyeit pontosan, de szelíden ellenőrizte. Nagyon jó és igen szeretetreméltó ember volt, a mindennapi érintkezésben szerfölött összeférhető...(Saint-Simon herceg: A Napkirály udvarában, fordította: Réz Pál Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.)

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Jegyzet

Mozart és Constanze

Mozart Constanze-hoz 1789 május 23-án írt levelének részlete így szólt: „...csütörtökön, 28-án Drezdába megyek, és ott fogok éjszakázni. Június 1-én Prágában fogok aludni és 4-én – 4-én? - az én drága asszonykámnál; szépséges, aranyos kis fészkedet rakd rendbe, takarosan, mert az én fiacskám igazán megérdemli, elég jól viselte magát, és nem kíván semmi egyebet, mint hogy a te szépséges (…) birtokba vehesse. Képzeld, a gazfickó, miközben így írok, egyszer csak az asztalra lopakodik, és kérdőn mutogat, én azonban nem vagyok rest, durván megfricskázom – hanem a legényke még jobban gerjedez, a haszontalan, és szinte nem is lehet már féken tartani...”

Bővebben: Egy Mozart-levél kapcsán

Részletek

Írta: Nyilas István

Kategória: Jegyzet

Kiskunhalasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet.

Nagy ideje mán annak, hogy ez esött, még hajdinába, mikó a Bónapárté hadakozott. Hát én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. Csikós bujtár vótam; az isztronga-lik-lábu Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. - Éccző, ú röggelösbe Balotán a Sasheverő körű, legêtettem a ménöst; ê szíjjhátu fakó kancza vót a harangos. Szépen mögvótak terűve a lovak, magam mög botra támaszkodva ácsorogtam, mint afféle suttyó bujtárka szokott. Hát a mint ott ókumlálok, mögszólít ám valaki a hátam mögű, oszt így aggya föl a szôt: Mit bámúsz az apád istenit?
A mint erre mögfordulok, hát ott áll ám két dézentor; de az egyik maj mögszúr ám, mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. Aszondom neki böcsülettê: Ne izéjjön katona uram! Aggyon isten jó röggët!
Aszt veti rá: Ha jó, ödd mög!

Bővebben: Nagy ideje mán annak