Bécs városa naponként gyarapodik, hasznára és szépségére intézett bölcs rendtartásokkal. Nevezetes ím e kettő, mely eránt most közelebb parancsoltatok adattak:

1. Minden házigazdának elkerülhetetlen büntetésnek fenyegetése alatt meg vagyon hagyva, hogy nyári időben, a sok pornak eltávoztatása kedvéért, napjában kétszer, úgymint reggel 7 és 8 óra között, s délután 3 és 4 óra között házaik előtt az utca közepéig a földet megöntözzék; mely tartozás alól sem az udvari épületek, sem uraság házai, sem klastromok nincsenek kivéve.

2. Azon mesterembereknek, akik kénesővel, ónnal s más afféle, ember egészségének ártalmas bányásznákkal (fém, ásvány) munkálkodnak, ne legyen többé megengedve, hogy az utcán szénnel tüzeljenek s afféle ártalmas gőzzel kárt tegyenek, hanem különös helyek rendeltessenek nékiek az házgazdáiktól, ahol az őtölök megvesztegetett (elrontott) levegőég eloszolhasson.

(Magyar Hírmondó, 1782 június 8.)

Megjegyzés: Lám a környezetvédelem nem is olyan új dolog, és bizony azóta, hogy a fenti hír napvilágot látott nem sokat ment ezen a téren előre a világ.