Tartalomjegyzék

A hazugsággal hatalomra kerülők – a hatalom mindenáron való megtartásához – éppen ezért már nem ideológiai érveket alkalmaznak, hanem a média segítségével, az oktatásban bevezetett ˝reformokkal˝ érik el, hogy azok a választópolgárok legyenek többségben a társadalomban, akik egyre nehezebben képesek pontosan használni az anyanyelvüket, szegényes szókincsükkel kifejezni mondandójukat, a legegyszerűbb szövegeken kívül megérteni az olvasottakat, emlékezni nemzetük történelmének elemi tényeire, eseményeire, tisztában lenni a politikai hatalmat birtoklók igazi céljaival, akik beletörődve a mindennapi, hitványul végzett munkába, csak arra törekszenek, hogy az örömeiket könnyen és gyorsan kielégíthessék szabadidejükben. Az ilyen egyének látszólag azt tehetnek magukkal, amit akarnak, de valójában a “ szabadságuk˝ csak a kielégülés előregyártott tárgyaira terjednek ki, az alkotó munka és az igaz szerelem helyett.A csalással, ámítással hatalomra kerülők persze nem késlekednek az erőszak eszközét felhasználni azokkal szemben, akik mernek tiltakozni, nyíltan fellépni a jogaikért, mert képesek önállóan gondolkodni és átlátnak a hazugságokon. Az ilyen társadalmakban a demokrácia intézményei lassan kiüresednek. A parlamenti vizsgálóbizottságok nem tudják betölteni ellenőrző szerepüket, egyre több olyan rendelet, törvény születik, mely ellenkezik az emberi jogok alapelveivel. A függetlennek tartott szervezetek – rendőrség, bíróság, média, szakszervezetek – lassan, bár különböző mértékben, a hatalom befolyása alá kerülnek. A középrétegek egyre jobban elszegényednek, és megnő a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbség. Jelentősen emelkedik azoknak a száma, akik csak segélyekből élnek, vagyis kizárólag a hatalom kegyéből tartják úgy ahogy fent magukat. A civil szervezetek elhalnak. A független értelmiségiek nem tudják hallatni hangjukat.

Az elkeseredett emberek tiltakozásainak a letörésére – a hatalmon levők, nem egyszer titkos szervezeteken keresztül – provokátorokat küldenek a spontánul tiltakozó tömegek közé, hogy egy kis csoportot rávegyenek az értelmetlen rombolásra, és megfékezésére bevethessék a különleges rendőri erőket. Elérve ezzel, hogy a békés tiltakozók ne merjenek a jogos követeléseikkel többé az utcára menni. A felforgatók tendenciózus bemutatásával, - melyet a hatalomhoz lakájhűséget mutató médiával végeztetnek el - elérik, hogy a közvéleményt a ˝rendet˝ helyreállító hatalom mellé állítsák.

Amikor az emberek már nem mernek lázadni, amikor már nem gondolnak a jövőre, még a másnapra sem és beletörődnek mindenbe, ami velük történik, mert tudják, hogy a hatalom keze mindenhová elér, amikor mindenki már csak arra ügyel, hogy ne hívja fel magára a figyelmet. Amikor a félelem és a teljes közöny úrrá lesz az embereken már nem beszélhetünk demokráciáról még akkor sem, ha a demokrácia intézményeinek díszletei még állnak.

*
Egy kis adalék

AZ ANARCHISTA FORRADALOM

NYESZTOR MAHNO

Részlet

Szervezzétek meg magatokat, testvérek, hívjatok minden embert magatok közé! Hívjátok őket a gyárból, az iskolából, hívjátok magatok közé a diákokat, a tanult embereket. Lehet, hogy tíz közül kilenc akadémikus nem jön közétek, s az is lehet, hogy azért jönnek, hogy megtévesszenek benneteket, ha az állami ötök szolgái. De a tizedik el fog jönni. A barátotok lesz és segíteni fog nektek, hogy leleplezzétek a többiek csalását. Szervezzétek meg magatokat, hívjatok minden embert magatok közé, szólítsátok fel a kormányzókat, hogy hagyjanak fel ostobaságukkal, és szüntessék meg az emberi élet megerőszakolását. Ha ez nem használ, fegyverezzétek le a rendőrséget, a hadsereget és az ötök védelmére szolgáló egyéb szervezeteket. Égessétek el törvénykönyveiket, romboljátok le börtöneiket, gyilkoljátok meg hóhéraikat, az emberiség veszedelmeit. Zúzzátok össze a hatalmat! Hívjátok magatok közé az erőszakkal verbuvált hadsereget; a hadseregben sok a gyilkos, akik ellenetek vannak, és akiket arra béreltek fel, hogy megöljenek benneteket. De még a hadseregben is vannak barátaitok; ők majd megsemmisítik a gyilkosok csőcselékét, és sietve a ti oldalatokra állnak.

Ha majd összegyűltünk egy nagy, egyetemes családba, testvérek, továbbmegyünk a sötétség elleni harcban. Az egyetemes emberi ideál felé! Testvérekként fogunk élni, senkit sem alacsonyítunk szolgasorba. Az ellenség kegyetlen erejére forradalmi hadseregünk erejével fogunk válaszolni. Ha ellenségeink nem értenek egyet a mi eszményeinkkel, azzal válaszolunk nekik, hogy felépítjük új életünket, amely az egyéni felelősségen alapul. Csak az ötökhöz tartozó érzéketlen bűnözők nem kívánnak majd a gyümölcsöző aktivitással teli új élethez vezető útra lépni. Harcolni fognak ellenünk, hogy visszaszerezzék hatalmukat. Nekik meg kell halniuk. Éljen az egyetemes emberi harmónia eszménye, s az a harc, amelyet az emberek ezért az eszményért vívnak! Éljen az anarchista társadalom eszménye!

(Fordította: Pap Mária. A fordítás alapja: Nestor Mahno: The Anarchist Revolution. In: Anarchy, Vol. 1. No 4., 1971.)

Mentés

Mentés

Mentés