Eucharistia

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős

törzsek borzongó lagzikon 
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje

szállna mellükbe - de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.

A türelmetlen

Ami volt, egyre tart.
Újabb és újabb
rögeszme támad.
Kinek talpa hazát
már régen nem tapos,
most a zöldet húzza fel
vörös helyett, hogy
ez lengjen ezentúl
fejünk felett.

A sötétség verse

ZAKLATÁS

Vad hím vagy,
ha üzekedő vágyadat
nem tudod fékezni,
ha a nő kihúzott tekintetének,

Múltszázadi híradó

A tegnap tenyere kinyílik,
s a résen át lehajtott fejjel
múltunk kavarog elő,
mikor a műholdak szeme
a célpontokat kereste,
és a haragtól sötét rakéták fejében
ott ketyegett a kilövésre várt fenyegető erő.