Ami volt, egyre tart.
Újabb és újabb
rögeszme támad.
Kinek
talpa hazát
már régen nem tapos,
most a zöldet húzza fel
vörös helyett, hogy
az lengjen ezentúl
fejünk felett.


Ki ők, azt kérded?

Egyik típusát jól ismerem,
Ő a türelmetlen.
Veled szemben áll,
s mindent tagad, mi szent neked.
Rád veti hideg kígyószemét,
s az idegen akarat
csillogva tekeredik belőle feléd.

Miközben tompult agyak mélyén
alszik a józan ész.

Amit Te tudsz az szerinte nincs.
Hamis kontrája van mindenre.
Az úgy van, ahogy ő mondja.
Másképpen nem lehet.
Van, aki akar, van aki enged.

Kérdezed, miért lett ilyen?

Halk fény alatt,
mosolytalan nőtt fel.
Szélviharos esteken
a bogarak szárnyait tépdeste,
és kínlódásukat gyönyörrel nézte.
Magába iszonyodva
soha nem tekint,
de csaholva küldi
a túlparton állókra
férges szavait.
Sötét alapra épült torz hite
villám gyanánt tőr ki belőle.

Miközben tompult agyak mélyén
alszik a józan ész.

Egy Izgága Időben
merő kényből,
igazi valójának másolataival,
rögvest
a bosszúnak
verne sorakozót.
Dagadna a válla,
és mésztábla arcán
egy csöppnyi
könyörület sem futna..

Újdonságok

  • P. S. NAGY GÁSPÁR

    Most, hogy újraolvasom Nagy Gáspár leveleit, óhatatlanul visszagondolok megismerkedésünkre – és meglepődve állapítom meg: képtelen vagyok felidézni első találkozásunkat. A Hitel díjátadóján nem volt ott, amikor – talán húsz éve – egy pályázat eredményhirdetésén először találkoztam a lap akkori szerkesztőivel. Későbbi alkalmakat azonban megőrzött emlékezetem: könyvbemutatót az Írószövetségben; költői estet a Fészekben; a Deák téri metró mozgólépcsőjét, ahonnan átkiabáltunk egymásnak; a költészet napját a szombathelyi Martineumban; Novákfalvát a Szent Vid alatt; a Váci utca puccos kirakatait, ahol megörülve egymásnak megálltunk pár percre, amiből pár óra lett; író–olvasó találkozót a Berzsenyi könyvtárban és így tovább.

    Bővebben ...  
  • Ellentétem

    Más vagy, mindenben
    ellentétem.
    Én férfi vagyok,
    Te meg nő,
    sírva áradok rólad,
    s kikacaglak, ha hibázol,
    a villogó jelek, amiket küldesz nekem
    libbentik arrébb kedvemet,

    Regisztráljon a tovább olvasáshoz  
  • Lelet

    Mintha nem is nekem mondaná
    úgy hallgatom...

    ...élettelen testem
    egy tó fenekén lebeg tehetetlenül
    egy vizalati falu házai között,
    körülöttem kicsi fürge halak
    suhannak. A nyugvó Nap
    gyengülő sugarai alig érnek el.

    Bővebben ...  
  • Drón

    Előre, hátra nyüzsög
    sűrű iramával az utca.
    Tornyok, terek írják
    arcodra rajzukat.
    Mintha valaki mutatná
    mit kell nézned, a magasba
    emeled tekintetedet.
    Nem tudni melyik irányból,
    valami fütyülve röppen feléd.

    Bővebben ...  
  • Fogadalom

    Minden
    pillanatban valamitől
    búcsúzni kell.
    Tavalyi évtizedemet
    tegnapi pezsgős éjfélemen
    már eltemettem.
    Az évkígyó csörögve elosont.

    Bővebben ...  
Scroll to top