A mesebeli hétféle vonás,
fénypor-változás
minden emberarcon,
felismerhető.
A mimika teszi fel,
s rögzíti
jajszóra, vagy
ittas álomra
a kifejező gipsz-álarcot.


Szomorúság:
mérgezett
könnycseppek a szemgödör
héjperemén,
gyászt ütemező vibrálás az arcon.

Félelem:
sós cseppek
a homlokon, hópapírra festődő
fekete benti-világ.

Undor:
falánkság vissz-képe, rezegő pillák,
penge száj, keserű-töltet,
vágtatás,
kantár és zabla nélkül.

Harag:
retina-pokolba hullt
lángszárnyú madár,
rózsa-pírral lefújt arcbőr,
gyúlt iker-bolygók.

Kíváncsiság:
fekete lukká tágult ablak,
csomópont a neuron-szövevényben,
fürdés a látvány szűz-völgyében.

Meglepetés:
radar-szem piros jelzése,
  páros-reflektor
villanás.

Öröm:
tébolycsönd után
boldog sikoly, minden portré éke.

Arckifejezésed
másoknak küldött jelzés, rólad.

Összevont szemöldök:
gyémánt-dac, fegyverdördülés,
láva-tekintet, futás.

Félrehúzott száj:
akár egy agyő, int búcsút,
gyufaláng, mely gyorsan elenyész.

Mosoly:
tárt karokra vár vagy cselt sző,
telhetetlen lakoma,
rokonszenv kelő Napja,
barátság eleven zsinege,
gondokat
űző varázsnyíl.

Scroll to top