Pacát ejtve egy fehér lapra,
majd félbehajtva, és újra
szétnyitva a szétkenődött
tinta, a vonal két oldalán
iker-képet ad.
Nézd meg jól, és sorold
mit mond neked!
Ahogy a felhőben is meglátsz
sok furcsa állatot,
egy tevét, vagy egy cethalat,1
a tintafolt is mikor felszólít,
szavakat súg neked,
és ha kimondod,
magadról vallasz.
Ott egy kecske éppen
egy vadállat elől menekül,
lehet félsz valamitől,
az meg akár egy röntgenkép olyan,
nem szeretnéd,
ha nyelvet öltő titkodat megismernék,
a másikon a hajnal ölelő karja nő
a hegyek köré, mutatja békében élsz,
két bennszülött papnő táncot jár,
valaki csábít, s nem tudsz ellenállni,
a folt most megmozdul, s mit látsz:
mint elfelejtetnek hitt
„szív-viszony” az idődből,
téged hív
csodára nevelő2 fiatal anyád,
egy lepke a bábjából vígan kitör,
repülnél, de két lábad a földön,
mintha túlvilági jelet lesnél
a vén csibész kabátja,
mint denevér lóg a sötét sarokban,
ni csak egy szamár baktat
egy lanyha délutáni erdei úton,
butaságod gyűrűzik éveidre,
felhőkarcoló emelkedik
a Metropolis fölé, felülről a város
egy göcsörtös asztallap,
ez talán egy találka órán
a Fiastyúk és a teli Hold, látom már,
az égen virít, s azok ott
a hunyorgó csillagok,
egy furcsa lény az ajtón kopog,
egy kéz nyúl a selymes rés közé,
az meg a mérges vulkán,
a tűz most tör elő,
menekül a madárhad,
a fákon majmok hintáznak,
csontok, grimaszoló fintorok,
táncra kelt sírok,
a felidézett képekben ott lapul
emlék, tilalom…
...kíváncsi vagy önmagadra,
mutatom a táblákat sorban,
s alvó tudatodból
kiröppenő szavaid láncolata,
mint a feltámadó szél, mikor
a fák bujkáló leveleinek
fonákját mutatja,
feltárul igazi éned,
akár a hulló őszi rózsa
rejtegetett halvány szirma,
s féltett maszkod alól kivilágol
kivagy valójában3.
1. Utalás Shakespeare Hamlet című tragédiájára (Arany János fordítása)
2. Kosztolányi Dezső: Énekek éneke
3. Világszerte a legelterjedtebben használt projektív teszt a Rorschach-próba.
