Verseim

A Nap éget, a homok forró,
a sós lég köréd ér. Hanyatt fekszel,
hallgatod a szívedet, és lusta
pillantásodba fogod a felhőt.
Az idő bolondja, az unalom tör rád.
Súlytalan testedből tompa gondolatok
suhannak ki, a múlás eszméje
bújik elő belőled.
.

Bővebben: Az idő bolondja

A szabad ég alatt
halált utánzó pózban heverő,
megváltásukat hiába kívánó hajléktalanok,
a parázs-csönddel gyötörtek,
a kényszerzubbonyokba bújtatottak,
a Sárga Házból szélnek eresztett,1
a meztelen elme szenvedéseit élő
boldog bolondok,

Bővebben: Semmi subáján

Végzem a munkámat - mondja
közönyös hangon.
Lesben állok teszi hozzá.
Nem faggatom tovább,
j
obb, ha nem tudom mi teszi boldoggá.

Bővebben: Mesterlövész

Légy erős!
Feküdj ágyamba,
fejedet hajtsd párnámra,
és várj türelemmel
míg el nem alszol.
Meglásd újra együtt leszünk.
Minden ölelés,
minden nászunk emléke
újra megrészegít, megkapja
helyét megint.
Reggel búj bele ingembe,
jussanak szövetéből beléd
testem részecskéi.
Érezd bőrödön tenyeremet!

Bővebben: Ne felejts el!

Nem csak emlék vagy,
váratlan jelenléted
újra és újra feltámaszt.
Borotválkozom, egyszer csak
arcom helyett a tükörben
arcodat látom,
vagy hangodat hallom
a hullámok játékában
a badacsonyi parton.

Bővebben: Anyám
Scroll to top