Verseim

Légy erős!
Feküdj ágyamba,
fejedet hajtsd párnámra,
és várj türelemmel
míg el nem alszol.
Meglásd újra együtt leszünk.
Minden ölelés,
minden nászunk emléke
újra megrészegít, megkapja
helyét megint.
Reggel búj bele ingembe,
jussanak szövetéből beléd
testem részecskéi.
Érezd bőrödön tenyeremet!

Bővebben: Ne felejts el!

Nem csak emlék vagy,
váratlan jelenléted
újra és újra feltámaszt.
Borotválkozom, egyszer csak
arcom helyett a tükörben
arcodat látom,
vagy hangodat hallom
a hullámok játékában
a badacsonyi parton.

Bővebben: Anyám

Mottó:
Nagy léptekkel a város mélyére szállok,
Hátam hajlott, szívem fásult, lelkemben lángok”1

1.
Ámulat-teli szemmel lesem a kikelt csodát,
hogyan töpörödnek tipegő sorokká a fák.
2.
Az órák csekélyke keggyel peregnek,
csonkig égnek a térkép vesztett fények.

Bővebben: New York-i képeslapok

Követem a kék részecskék
zárt hullámzását.
Pőre csóváján át jutok el
halványkék blúzodig,
gyengéd mágneses rezgés
zöldeskék szemedig röpít.

Bővebben: Kék

Tapogatózva lépek előre,
mint valamiféle furcsa báb,
ismerős tárgy állja el utamat,
a SZÉK. Kéri üljek le,
de most nem akarok,
a négylábú állat,
az ASZTAL is megismer, kikerül,
a KÖNYVSZEKRÉNY
mellém szegődik, polcait tárja elém.

Bővebben: Teher
Scroll to top