Verseim

Mottó:
Ami lehetett volna s ami volt
Egy célba fut és az mindig jelen van.”1
1.
Egymást üldözik
a hajnali villamosok,
a csattogó kerekek zaja,
a krákogó kukák hangja
kel birokra az álomképekkel,
az üveghólyagokban sápadó
utcalámpák fénye
kutatja át az utcát;

Bővebben: Pesti képek

Ritmus mutatja mi zajlik
elszánt szívedben,
a változó és teremtő erődben.
Zene szól bordáid között. Szívhangod,
akár egy ütőshangszeren
a képzett zenész játéka, tisztán szól,
ha benned minden harmonikus.

Bővebben: Dobogás

Saját hangod is furcsán,
idegenül cseng füledben,
mintha ablak mögül jönne,
és csak indulatod világolna át rajta.

Bővebben: Mondod a magadét

 Közönyös számlapok,
kör kör után járó mutatók.

Tárt ablakok, nyerítő lóerők,
éhező fényevők.

Citerázó fák, kéregető ágak.
Tekerő ülőkéken hájak.

Bővebben: Szűrt realizmus

Mennyi város tapsolt,
hány győztes nyitány szólt neked,
s hány balkörmű támadt rád,
míg huzatos vonatod nagyot sípolt,
s buzgó erőd utána szállt.

Bővebben: Liszt Ferenc utolsó órája
Scroll to top