A szerető s anyának ajkán
Remény, boldogság egy veled,
S a támadó naphoz hasonlitsz,
Mely fénybe vonja az eget!

Midőn ébredsz a guny, gyülőlet
És kárörömnek általa:
Vagy félig elrejtett gyiloknak
Gyors, félelmes mozdúlata!

Népet, birót megfélemítesz
A vérpad gyász deszkáiról,
Ha benned a megölt igazság
Fölebb-hivatkozása szól.

Mosoly! ki a sziv mozdulásit,
A fényt s homályt így rajzolod:
Mi vagy te a halottnak ajkán...?
S hol lészen magyarázatod...?