Versek

A túlvilág hangjai ébresztgetnek,
képek képekre váltanak,

levegőtorony tetején,
néma nyáj bárányai közt lebegek,
mosolygó színek festődnek fölém,
a Föld dobogása hajtja vérem,
a csillagközi tér tisztaságán át
galaktikus távolságokba látok.

Bővebben: Les Preludes

Mikor megszólalt éjjel a telefon,
az álmok zsúfolt hadseregein
zavar futott át, nem lehetett tudni,
mi történt a különös mezőkön? villám
ütött-e le? tengerek áradtak
s megbokrosodtak a paripák, fények
hintáztak szerte, óriás fálánkszok
hátráltak, tűntek, itt-ott valami
iszonyú lövedék szórta föl a földet és
emberi tagokat szökőkútmódra, s ilyen
kutaktól bugyborgott a csatatér.

Bővebben: A jó hír

Tiszta hangodon életre kelnek a hasonlatok, lüktetnek
A szópillanatok, az álmok szárnyán szőtt képek simogatnak.
Kibontott gondolat tüzet vet, és hallani a fű hogyan nő1,
Átmos a messzeség, átkarol a Teremtő. Kilépünk a mából, s
Csapdosó jelenünket hunyt szemmel a foghatatlan éjbe zárjuk.

Bővebben: Tiszta hangodon

Sárguló őszi üzenet úszik a
vízen, hulló levél vagyok,
nehéz köd ül a völgyön,
foltos köpenye engem takar,
fonnyadt csokor fedi a halmot,
értem sír a szél.



Bővebben: Arcodra nézve

Szünet nélkül gyötörnek
a reklámok kígyósziszegései,
az alvilág dalát zengve űznek
a kéretlen levelek.
Talpig vértben támadnak rám.
Nyargalnak felém a szuronyos üzenetek.
Betemet az ismerős nevek
mögé bujtatott áruk ármádiája.

Bővebben: SPAM

Alkategóriák

Scroll to top