Néhány vélemény a Hosszú álom című kötetemről. Persze tudom, hogy a hivatásos kritikusokat leszámítva, kiket maga a szigorú bírálat éltet, aki már tollat ragad inkább dicsérni szokott.  (A barátok és rokonok elfogult véleményeit nem idézem.)
„Verseid nemcsak tetszenek, de mélyen egyetértek mondanivalóival is. Több kell a szóból, a tettből, a gondolatból.”
„Nagyon sok szép, szívszorító verset írtál a magányos öregségről. Képeid kifejezően mutatják meg az idős, magára hagyott ember elesettségét.”
„Istenem, gyönyörűek a verseid. Ritkán mondok ilyet. Olyan finomak, mint a fém-vésetek, ragyognak és izzanak a belső vibrálástól. A szavak, kifejezések, rímek, mondatok, alliterációk és metaforák olyan édes keveredései, hogy mindenkinek kötelezővé tenném az olvasásukat!”
”...szerelmes verseid egyszerűen gyönyörűek, egészen lenyűgöztél. Remélem ez az érzés sohasem múlik el…”