Jegyzet

Kiskunhalasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet.

Nagy ideje mán annak, hogy ez esött, még hajdinába, mikó a Bónapárté hadakozott. Hát én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. Csikós bujtár vótam; az isztronga-lik-lábu Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. - Éccző, ú röggelösbe Balotán a Sasheverő körű, legêtettem a ménöst; ê szíjjhátu fakó kancza vót a harangos. Szépen mögvótak terűve a lovak, magam mög botra támaszkodva ácsorogtam, mint afféle suttyó bujtárka szokott. Hát a mint ott ókumlálok, mögszólít ám valaki a hátam mögű, oszt így aggya föl a szôt: Mit bámúsz az apád istenit?
A mint erre mögfordulok, hát ott áll ám két dézentor; de az egyik maj mögszúr ám, mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. Aszondom neki böcsülettê: Ne izéjjön katona uram! Aggyon isten jó röggët!
Aszt veti rá: Ha jó, ödd mög!

Bővebben: Nagy ideje mán annak

Részlet

Ha a tanácsosok arról tárgyalnak és töprengenek, minő furfanggal tölthetnék meg a kincstárat, akkor egyik azt fogja tanácsolni: fel kell emelni a pénz értékét, midőn neki kell fizetést teljesítenie, de a valóságon alul értékelni, amikor beszedi. Így kevés pénzen sokat kifizethet és kis összeg helyett sokat nyerhet.

Bővebben: Utópia




Anyám az ötvenes évek közepén, azokban a történelmi években, amikor előbb hajbókolt a nép, aztán zászlót lengetett és éljenzett, táncolt velünk a forradalom, majd ítéleteket hozott a hatalom, Galyatetőn dolgozott egy üdülőben. Vastagbetűs újsághírek közti csendes időben ott éltem vele. Egy kis házban laktunk kettesben, fáktól körülvéve, nagy alkonyi árnyékok korán szálltak ablakunkra, villany nem volt bevezetve. Esténként, amikor hazafelé mentünk a sötétben szentjánosbogarak világítottak, de mi cigarettázó rosszakaratú embereknek véltük a fénylő pontokat. Egy ideig ott jártam  iskolába. Az elsőtől a nyolcadikig egy teremben tanultunk,  osztályonként ugyanis csak két-három gyerek járt, amíg a kicsik tanultak, mi feladatokat oldottunk meg, és általában megtanultunk azt is, amit a felsőbb osztályosok tanultak. Otthon már nem kellett másnapra készülnünk semmit. Kitűnő tanítónk volt, minden tárgyat ő tanított, az orosz nyelv kivételével. Ennek oktatása alól, mivel nem tudott oroszul felmentést kapott a tanfelügyelettől. Tudtommal egyedüliek voltunk az egész országban, akiknek az volt a bizonyítványába beírva: „az orosz nyelv tanulása alól felmentve”.

Bővebben: Emlékeim Kodály Zoltánról

 Márai Sándor aktuálisabb, mint valaha.

"Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetnél? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s az is, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságodat. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz".

Egyszer egy lomtalanításkor találtunk az utcán egy 1943-as telefonkönyvet. Eltűntek terített asztala ez a könyv, régen elfelejtett emberek arcai sejlenek fel lapjain. Múltunk elnémult fiai és leányai. A neveket, a hirdetéseket olvasva egy kihunyt világ elevenedik meg. Az ötvenes évek elején, amikor bitang szelek kószáltak, és súlyos felhők ülték meg „a boldog jövő” egét, a kitelepítettek névsorát, állítólag, ebből a könyvből gyűjtötték össze.

Néhány hasznos tanács:

  • Öt szóig terjedő üdvözlést, köszönetet vagy más udvariassági kifejezést képes-levelezőlapon, névjegyeken, nyomtatványdíjjal adhat fel.
  • Külföldi hírlapokra a postafiókokban is előfizethet.
  • Tárcsázás előtt emeljük fülünkhöz a hallgatót, és várjuk be a központ jelentkezését jelző búgást.
  • 5 percnél hosszabb ideig ne vegyük igénybe a telefont.

    Más tanácsok: "Kérjük, hogy az előfizetők az igazolvány nélkül megjelenő, magukat távbeszélő alkalmazottaknak mondó egyéneket haladék nélkül adják át rendőrnek, illetőleg a csendőrnek."
    "Zivataros időben a távbeszélőt ne használjuk!"
    "Nem  késik le a vonatról, ha idejében felcsengetteti állomását."

Néhány hirdetés.

  • Bőrruhákhoz SCHMOLL-PASZTA.
  • Kulcsár és Huppert a finom ruhák tisztítója. 
  • Dr. Radnai Gyorsíró- és Gépíróiskolája IV. Pázmány Péter tér 5.
  • Gyorsfutár-boy és Triciklin Áruszállító Budapest, VIII. Kender u. 24.
  • Adler írógépek vezérképviselete Vass János, VI. Irányi-utca 4. szám.
  • Dajkavizsgáló, bentlakó szoptató dadák. Hygieia orvosi. Vezető-főorvos Kelemen Endre dr. v. egyet. tanársegéd. Szolgálat éjjel-nappal. VI. Teréz krt. 25.

Néhány elfelejtett ember, rang és cím:

  • Endrédy József Vitéz p. ü. irodafőig.,
  • Géczy Sándor vitéz, m. kir. ezredes,
  • Szeleczky Ferenc miniszteri főmérnök, okl. építész,
  • Oláh Gyárfás Mihály, az Astra filmgyár vezérigazgatója a balatonlellei Gyárfás-szálloda penzió tulajdonosa,
  • Perczel Tamás vitéz, bonyhádi, m. kir. huszárezredes.  

 Egy beszédes lakcím: Sebestyén Aladár igazgató, III. Szemlőhegy 42.

A könyv fedőlapján egy zárójeles mondat így szól: "A névsorhoz fűzött "SZAKNÉVSOR" a m. kir. posta személyzete jóléti alapítványának kiadása."

Scroll to top